Jászágó rövid története
Jászágó a Jászság egyik legészakibb, a hevesi megyehatáron fekvő kis település. Az ember jelenlétét bizonyító, 5-6 ezer évvel ezelőtti emlékeket is őriz a helytörténeti gyűjtemény. A XIII. században az európai népvándorlás utolsó hullámaként érkező jászok, philiszteusok találtak otthonra községünk területén is. Gazdag kisvárost alkottak, önigazgatásuk, kapitányuk is volt, mint a többi jász helységnek. 1478 április 3-án kelt Mátyás király oklevele, melyben "Ágón lakó philiszteusok részére Zsigmond által 1412-ben kiadott kiváltságlevelét" megerősíti. A török hódoltság terheit Ágó is szenvedte. A sok szenvedés nem volt elég..a törökök felégették, a térkép ezután pusztaként jelezte helyét. A lakosság zöme Árokszállásra menekült, így történetünk a XVII századtól az Árokszálláséba olvadt. I. Lipót a Hármas kerület részeként Ágó pusztát is eladta a Német Lovagrendnek. Mária Terézia 1745 május 6-án kelt kisdiplomája, majd ennek 1751-es törvénybe iktatása lehetővé tette a jászok önmegváltását. A királyi diplomában Ágó puszta is szerepelt, melyért 8 ezer rh.forintot fizettek. Az első országos népszámláláskor /1780-90/ már volt állandó lakosa Ágónak, 1 polgár, és 1 zsellér család 11 fővel szerepelt az összeírásban. 1828-ban az egri egyházmegye 40 lakost mutatott ki. 1855-ben tagosították az árokszállási határt, állandó helyre kerültek a redemptorok földjei, és kialakult az ágói tanyavilág. 1925-ben 500 lakosa volt, és június 21-én felszentelték a kápolnával egybeépített iskolát. 1944-ben 40 házat számláltak, a korábban telepített szőlő kiöregedett, nem telepítettek újat, kertészeti kultúrával próbálkoztak, magtermelési, öntözési kultúrák terjedtek. A II. világháború itt is szedte áldozatait, nem csak a bevonult katonák között, hanem a lakosság a két átvonuló hadsereg harcaitól is szenvedett.
A tanyavilág nehéz esztendei voltak ezek, a családok megfogyatkoztak, sok volt a törvénytelenség, a termelés jelentette volna az életet, de kevés volt az igavonó állat. Várták a földosztást, de csak 72 kh földet tudtak szétosztani.1950-ben jegyzői kirendeltséget hoztak létre ebben az évben 388 lakóházat és 1554 személyt tartottak nyilván. 1952. január l-én önálló közigazgatású, saját tanáccsal rendelkező Jászágót törvényesített a belügyminiszter.A következő évtizedekben eredmények is születtek, majd 1978-ban szerepnélküli településnek itéltetett Jászágó és Jászárokszállás székhelyközséghez kötötték a sorsát, s az elöljáróság a közigazgatás felelőse. Jászágó község 1990-től újra önálló.
A településen látogatható:
- a helytörténeti gyűjtemény, amely három részre tagolódik:
- az iskolában berendezett /Jókai u. 14/ iskolatörténeti kiállítás, amely bemutatja az ún.
zugiskolákat, valamint egy századeleji tanyai iskola világába kalauzolja a látogatót. Itt kerültek elhelyezésre a gyermekjátékok is.
- régészeti kiállítás /Jászágó, Kókai tér 2./ . Koronként kerültek vitrinbe a régi
kultúrák tárgyi emlékei.
- néprajzi kiállítás /Jászágó, Kókai tér 2./ A gyermeknevelés, a család ellátásához
szükséges eszközök, a gazdálkodás eszközei, egykori paraszti és polgári viselet ruhadarabjai láthatók.
Minden intézményünk működik: óvoda, általános iskola, napközi ellátás. Működik alapszolgáltatási központ, benne az idősek napközi otthona, családsegítés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat. Gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, gyermekorvos is rendel két hetente, a háziorvosi ellátás vállalkozásban működik. Van művelődési házunk, könyvtárunk, benne művelődő kis közösségekkel. Közel negyven éve hímeznek az asszonyok, a kézimunkaszakkörben, tizenegy éve múlt, hogy énekelnek a népdalkör tagjai. Itt működik az Ágóiak Baráti Egyesülete, egy civil szervezet, amely 1992 óta gyűjti, őrzi és persze tovább adja a helyi hagyományokat. Van sport egyesületünk, mely megújulásáért küzd,
van önkéntes tűzoltó egyesületünk, akik ötvennegyedik éve óvják értékeinket. Dolgoznak a községünk területén a polgárőrök, és eredményesen működik a lövészklub, elsősorban az ifjúság közreműködésével.